A blog címe máris egy túlzó hazugság. Valójában csak az Ironman kétharmadára készülök, de az "Út az ironman kétharmadáig" egyrészt nagyon hülyén hangzik, másrészt pedig mai világunkban azt gondolhatnák, hogy maga a felcsúti vasember blogját olvashatjátok 2009-ből.

Egy régi elhanyagolt sérülés miatt ugyanis a jobb bokám gyakorlatilag használhatatlan, így a futás része nekem kimarad. A leküzdendő táv 3,8 km úszás és 180 km bicikli, mindezt 12 órán belül. Úgy október környékén még azt az álláspontot képviseltem, hogy ezt bárki meg tudja csinálni, viszont az idő előrehaladtával az a bizonyos babszem egyre nehezebben férne be oda, ahova azt mondani szokták.

Ezért úgy döntöttem, hogy blogot írok. Ennek kettős oka van: egyrészt majd tanulságul szolgálhat a későbbiekben hasonlóra készülőknek, hogy elég vagy nem elég az, amit és ahogy én készülök; másrészt pedig a nyilvánosság elé lépve sokkal cikibb lenne májusban meggondolni magam, így magamat is mintegy kényszerítve a folyamatos felkészülésre.

Tervem a következő: minden héten egy bejegyzés az előző és az előttem álló hetemről két aspektusból:

1. hogyan edzettem, milyen mennyiséget, miből, és mindezt hogyan éltem meg.

2. mi a következő heti tervem, ami értelemszerűen adja majd az alapját a következő bejegyzésnek.

Igyekszem megfelelni a saját magamnak állított mennyiségi és minőségi követelményeknek - már ami a blogot illeti -, remélem sikerrel járok. Előre!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.