7/5.

A héten ötször voltam sportolni, ami valószínűleg egyéni rekord az elmúlt 15 évemből, és jó eséllyel az is marad. A csúcsdöntésre nem mernék nagy összegben fogadni, de a beállítására volna igény hosszabb távon is. Nézzük, mit tettem a vasemberségért a héten.

Hétfő: a már-már szokásosnak mondható spinning az Astorián. Sajnos a múlt heti metált ezúttal valami félgyengécske elektronikus zene váltotta fel, és egy közjegyzőtől kapott (teljességgel jogtalan és ezáltal eredménytelen) levél - amelyben néhány tízezer forint lehúzására tettek egy gyenge kísérletet - nem segítette elő a koncentrációmat, így az első húsz percben néhányszor komoly veszélyben forgott a tükör, a gép és jómagam is. Utána lenyugodtak a kedélyek, oda tudtam figyelni és keményen megnyomtam. 

Kedd: ez volt a nap, ami arany betűkkel vonul be a felkészülésem naptárába. Ugyanis egy vacsora miatt az esti edzés ki volt zárva, így reggel elmentem úszni!! Legyőztem a reggelt!!! Így az állás 53-1 oda, de jövök fel, mint Ongán a talajvíz. Két kilométer 50 perc alatt, és olyan üdvözült mosollyal vettem le az úszószemüvegemet az órára tekintve és csaptam az égbe, ahogyan arra csak a legnagyobbak képesek. Árnyékolja kissé a képet, hogy ez az időeredmény a profi úszásban a 8 évesek között sem lenne kiemelkedő (sőt!), de nem is ez a cél, hanem hogy egyben le tudjak úszni 4 km-t. Egyelőre úgy tűnik, menni fog.

Szerda. spinning új helyszínen, a Lurdy házban. Ez az óra egy ezoterikus önmegismeréssel egybekötött tekerés volt, ahol kezdetben egy sejt, később egy vízben úszkáló valami, még később emberszabású a földön, majd a hegyen, végül önmagam voltam. Jobban örültem volna, ha csak szimplán egy leendő biciklistaként tekint rám az egyébként rendkívül szimpatikus edző, de az óra egyediessége és hangulata miatt megérte, egyáltalán nincs kizárva, hogy visszamegyek. De itt meg is kell jegyeznem, hogy remegve várom azt a pillanatot, hogy tényleg bringán lehessen tekerni, mert ezek a spinning órák jók, de szerintem nem elegek.

Csütörtök: eljött a nagy nap, a barbár tréning ideje. Akkurátus pakolás után lélekben felkészültem arra, ami történni fog velem. A biztonság kedvéért vittem magammal fogvédőt és bandázst is (ki tudja, lehet hogy annyira barbár, hogy az első edzésen megvernek?), és elindultam. Odaérve derült ki, hogy az értő olvasást nem sikerült maradéktalanul elsajátítanom az elmúlt 28 év során, hiszen nem minden nap, hanem csak hétfő-szerda-péntek ritmusban vannak az edzések, egy sparringra pedig nem szívesen neveztem be. Így újfent elmaradt a barbár (ennek pótlása ma történik), cserébe nem mentem haza dolgavégezetlenül, hiszen átmentem a Gildába egyet kondizni. Az elmarad edzés miatti csalódottságomat azonban hamar feledtette a Gilda, Budapest legmodorosabb konditerme, ahol egymásnak feszülnek a legszebb férfitestek, ahol a szteroidtól átitatott szemeken lehet látni a győzni akarást, ahol az egy főre eső Adrenalin, Energy és Devergo atléták száma 2, ahol még mindig lehet zokni-papucsban gyúró embert látni, ahol a haj léte már felér egy kisebb törvénysértéssel, és ahol a legigényesebb elektronikus zenét játsszák kerek e városban. De a gépek jók, szó se róla.

A péntek egy nagyszerű vacsoráé és a hozzá elengedhetetlenül tartozó vörösbor - pálinka kombinációé volt, így a szombat a másnap jegyében telt. Ennél többet nem szeretnék róla mesélni, elég szomorú, hogy az ember ebben a korban már másnaposabb, mint amennyire részeg volt.

Vasárnap egy laza délelőtti 3,5 km-es séta a Hajógyárin a kutyákkal, délután pedig egy kilométer úszás, amit 250 méterekre osztottam. Az elsőnél az ötödik és a tizedik hosszt víz alatt tettem meg, utána 20 fekvő, 5x10 hasizomgyakorlat, majd ismét 20 fekvőtámasz. A másodiknál egy úgynevezett piramis 10 hossz (egyre több tempó megtétele víz alatt értelemszerűen egytől tízig), ami után a fentebb már vázolt gyakorlatok. A végén pedig 2x10 hossz simán (nem ez volt természetesen a terv, de a levegő nélküli úszás sokat kivesz az emberből, mit ne mondjak), tizenként a fekvőtámasz, hasizom kombó. 1 km úszás, 160 fekvőtámasz és 200 hasizomgyakorlat; vasárnapra megteszi.

Ma végre barbár tréning, elmondhatatlanul várom, a hét többi része még nincs pontosan megtervezve, de a tegnapi úszásból azt látom, hogy a tüdőkapacitásomat még növelni kellene.

Jó hét volt, soha rosszabbat!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.